Egy reggel frissen festett graffiti jelenik meg a gimnázium folyosóján. Önmagában a tény nem is igazán döbbenti meg a fiú vécék falain található olvasmányokon edzett tanári kart, sokkal inkább a szöveg maga: „Nem én kiáltok”. Mi az, feltámadt József Attila? – szellemeskedik egyikük, de, amikor elárasztják az idézetek az iskola falait, már felszámolni való sötét összeesküvést sejdítenek…

Varga Lóránt színműve, a Csókol, Attila drámapályázat díjnyertes alkotása érzékenyen világít rá, hogy mi is az, ami a Z és Alfa generációnak „nagyon fáj”.

Az ősbemutató a témáról sokat tudó művészeti egyetemisták közreműködésével valósul meg az alcímhez hű intenzitással.